Az Operatív törzs közleménye szerint 166 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt csütörtökön
A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 166 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök az elmúlt 24 órában – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese online sajtótájékoztatón pénteken. Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatálybalépése óta 19 695 emberrel szemben intézkedtek maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. A rendőrök 143 ember ellen azért léptek fel, mert a tízezer lakosnál nagyobb települések egyes közterületein megszegték a maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Emiatt 38 esetben figyelmeztetéssel éltek, 41 helyszíni bírságot szabtak ki, 64 esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Tömegközlekedési eszközökön, azok várakozóhelyein öt, üzletekben, bevásárlóközpontokban 18 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt csütörtökön – tette hozzá. A kijárási tilalom, a közterületi magatartásszabályok, a csoportosulások tilalmának megszegése miatt 455 rendőri intézkedés volt csütörtökön. Köztük egy ember volt, aki a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt szegte meg. Ezzel kapcsolatban a november 4-ei kijárási korlátozás, illetve jogutódja a november 11-én hatályba lépett kijárási tilalom ellenőrzése óta idáig 25 346 rendőri intézkedés volt. A hatósági házi karantén szabályainak betartásával összefüggésben csütörtökön 12 345 helyszíni ellenőrzést végeztek a rendőrök. Csütörtökön 2819 hatósági házi karantént rendeltek el, így összesen 25 678 hatósági házi karantén van érvényben. A hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzését biztosító mobiltelefonra letölthető alkalmazásra regisztráltak száma jelenleg 2725 – ismertette az alezredes. A korridorok csütörtöki ellenőrzése során 54 esetben intézkedtek a rendőrök. A magyarországi személyforgalomban történő tranzitszabályok megszegése miatti rendőri intézkedések száma – a beutazási korlátozásokról szóló jogszabály szeptember elsejei hatálybalépése óta – 9714-re nőtt. A kereskedelmi üzletekre, vendéglátóhelyekre, szórakozóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozó intézkedések megszegése ügyében mostanáig 702 rendőri intézkedés történt. Ebből az üzemeltető, illetve a tulajdonos felelősségét 196 esetben állapították meg. Az üzletek korlátozott nyitvatartására, illetve a benntartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 506 rendőri intézkedést kezdeményeztek – közölte Kiss Róbert.
Látogatási tilalmat rendeltek el a szociális intézményekben az újtípusú koronavírus miatt
Látogatási és intézményelhagyási tilalmat rendelt el az országos tisztifőorvos az ország minden szociális intézményében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel. A közlemény szerint a hétfőtől elrendelt látogatási tilalom alól csak abban az esetben adható felmentés, ha valaki végstádiumú hozzátartozójától szeretne elbúcsúzni. Az intézményelhagyási tilalom nem vonatkozik az éjjeli menedékhelyekre és a hajléktalanok átmeneti szállására – tették hozzá. Az intézményeket csak indokolt esetben, például munkavégzés vagy egészségügyi ellátás miatt, valamint a vezető engedélyével – különösen indokolt esetben – lehet elhagyni. A fogyatékos emberek, illetve a pszichiátria és szenvedélybetegek ellátását biztosító intézmények szervezett szabadidős céllal ugyanakkor elhagyhatók – hívták fel a figyelmet. Továbbra sem jelenti az intézmény elhagyását, ha valaki az intézmény kertjében, területén tartózkodik, így arra a korlátozás sem vonatkozik – fűzték hozzá. Hangsúlyozták azt is, új ellátottat csak a felvétel előtt készült, két negatív koronavírusteszt birtokában lehet felvenni. Ez az előírás nem vonatkozik a hajléktalonok éjjeli menedékhelyére, a koronavírus-fertőzés tüneteit mutató hajléktalant viszont mindig egészségügyi intézménybe kell szállítani – írták.
Emmi: A kulturális ágazat védi dolgozóit és óvja nézőit a járvány második hullámában is
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága továbbra is arra kéri a művészeket, a kulturális közösségeket és intézményeket, hogy különös gonddal szervezzék meg saját dolgozóik munkáját, ügyeljenek egészségükre, de ugyanígy óvják a kulturális intézményekbe, közösségekbe látogató nézőket is, akik között az idősek kiemelkedő arányban vannak jelen – tájékoztatta a tárca az MTI-t. A koronavírus-járvány második hullámának megállításában, a járvány ütemének lassításában minden ágazatra felelősség hárul. A hazai kulturális szcéna szereplői számtalan intézkedéssel segítették és segítik a jövőben is, hogy megvédjék dolgozóikat és megóvják nézőiket a járványveszélyben – olvasható az Emmi Sajtó- és Kommunikációs Főosztályának keddi közleményében, amelyben azt kérik a kultúra szereplőitől, hogy minden rendelkezésükre álló felületen ismertessék a járvány elleni védekezés formáit. „Járjanak az élen abban, hogy nézőik tartsanak be minden szabályt: a maszkviselés, a fertőtlenítés, a távolságtartás a kulturális intézményekben ne csak kötelező, hanem példaadóan természetes is legyen” – írják. A közleményben továbbá felhívják a kulturális élet szereplőit, különösen az intézményvezetők figyelmét arra, hogy „józanul, mértékletesen és takarékosan szervezzék meg a munkájukat, legyenek figyelemmel a nézők-látogatók esetleges félelmeire, igyekezzenek oldani azokat”. „A jelenlegi járványhelyzet arra is kötelezi a kulturális élet szereplőit, hogy visszafogottan, körültekintően és mértékletesen működtessék intézményeiket, csak olyan eseményeket, programokat, előadásokat rendezzenek meg, amelyeket a járványügyi szabályok betartásával biztonságosan le tudnak bonyolítani” – hangsúlyozzák a közleményben, hozzátéve, hogy a kulturális élet szereplőit az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága továbbra is heti online videókonferenciákon tájékoztatja a járványhelyzetről és az abból fakadó teendőkről.
Koronavírus – Szijjártó: a gazdaságot is védik a rendkívüli intézkedések
A kormány rendkívüli intézkedései az emberek egészsége mellett a gazdaságot is védik a koronavírustól – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kiskunfélegyházán, ahol versenyképesség-növelő támogatási okiratot adott át. Szijjártó Péter a járvány kiújulása miatt elkerülhetetlennek nevezte a korlátozásokat. Az elmúlt hetekben bizonyossá vált, hogy a járvány második hulláma elérte az országot, de a termelés nem eshet vissza ismét – hangsúlyozta. A miniszter megerősítette, hogy a kormány továbbra sem a munkanélküliség következményeit, hanem az elkerülését akarja finanszírozni. A fejlesztéseket ugyanakkor nem csak a foglalkoztatás fenntartása miatt nevezte fontosnak. A magyar vállalatok – mint mondta – a nemzetközi piacokon is versenyelőnyt szerezhetnek, ha a válságban nem leépítési kényszett, hanem lehetőséget látnak. Szijjártó Péter a rendezvényen a Félegyházi Pékség Kft.-nek nyújtott át támogatási okiratot. A sütőipari vállalat 649 millió forintból Magyarországon mostanáig ismeretlen gyártási technológiát honosít meg. A beruházással a vállalat olyan belföldi megrendelésnek is eleget tehet, amelyet eddig külföldi cég teljesített – indokolta a tárcavezető a 282 millió forintos állami támogatást. Hozzátette, hogy a Félegyházi Pékség Kft. 100 kilométernél nagyobb távolságra is szállíthat az új technológia birtokában, így más országok piacaiból is részesedhet. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy országszerte 140 élelmiszeripari cég jutott versenyképesség-növelő támogatáshoz, míg Bács-Kiskun megyéből összesen 42 vállalat jelentett be beruházást. A 20 milliárd forint értékű helyi befektetés 6700 munkahely fenntartását is jelenti, a kormány ezért 9,8 milliárd forint hozzájárulásról döntött – tette hozzá. A miniszter az ottani vállalatok teljesítményét méltatva megjegyezte, hogy a megyében 2010 óta a négyszeresére bővült az ipari termelés, a munkanélküliség pedig csaknem a felére esett vissza. A Félegyházi Pékség Kft. 2018-ban 8 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt ért el a cégadatok szerint, adózott eredménye 533 millió forint volt, csaknem 200 millió forinttal haladva meg az előző év nyereségét.
ITM: Magyarország fenn tudja tartani gazdasági aktivitását
Magyarország fenn tudja tartani gazdasági aktivitását, és ezt segíti egyebek közt a nemrégiben megjelent vállalati fehér könyv, és az üzleti célú be- és kiutazások gördülékenyebbé tétele – hangsúlyozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfőn a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásának előrehaladásáról tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Elmondta, a cégek folyamatos, biztonságos működésének fenntartása érdekében az ITM praktikus segítséget nyújt a vállalatoknak a járványhullámra való felkészülésben, az online elérhető kiadványban esettanulmányokon keresztül védekezési, munkaszervezési javaslatokat fogalmaznak meg az őszi-téli időszakra. Az ITM államtitkára felidézte, hogy a legújabb szabályozás szerint üzleti vagy gazdasági tevékenység céljával Magyarországra érkezők korlátozás nélkül beutazhatnak, nincs kötelező házikarantén, és ez igaz azokra a magyar állampolgárokra is, akik üzleti céllal utaznak külföldre, és visszajönnek Magyarországra. György László beszámolt arról, hogy tizenharmadik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, Magyarországon, az elmúlt héten mintegy 2500-zal mérséklődött, a csúcsot jelentő július közepéhez viszonyítva pedig 42 ezerrel csökkent az adat. Kijelentette: továbbra is legfőbb cél, hogy Magyarországon megvédjék a munkahelyeket a meglévők megerősítésével és újak létrehozásával. György László kitért arra is, hogy júliusban a foglalkoztatási szint meghaladta a márciusit, a januárit, és mindössze 60 ezerrel maradt el a tavaly júliusi értéktől. Az államtitkár ismertette, hogy magyar kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében 920 ezer munkavállalót támogat valamilyen módon, 127 ezer embert segítenek a munkakeresésben, a Diákhitel plusz konstrukciót pedig 19 600 hallgató vette igénybe. A különböző támogatási programokkal több mint 508 ezer álláshelyet védenek meg, a munkahelyteremtő programmal pedig több mint 70 ezer munkahely létrehozását segítik, a közfoglalkoztatásban jelenleg 93 ezren vesznek részt – részletezte az államtitkár. György László kijelentette: a vállalkozások jövőbe vetett hitét mutatja, hogy a válság után kialakított államilag támogatott hitelkonstrukciókra 1360 milliárd forint hiteligénylés érkezett, és 842 milliárd forintra már leszerződtek.
Szijjártó Péter: a magyar kormány szövetségese minden, fejlesztést megvalósító vállalkozás
Magyarország kormánya szövetségesének tekint minden olyan vállalatot, amely most hajt végre fejlesztéseket, beruházásokat annak érdekében, hogy megőrizze munkahelyeit, illetve újakat hozzon létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Pannon Növényolajgyártó Kft. növényolaj-finomító üzemének alapkőletételén hétfőn a Bács-Kiskun megyei Foktőn. Az új üzem több mint 22 milliárd forintos beruházással, 1,8 milliárd forint állami támogatással valósul meg. Szijjártó Péter kiemelte: a magyar gazdaság nem a kiszolgáltatottsághoz, védtelenséghez vezető nemzetközi hitelektől, hanem a magyar emberek munkájától lehet újra sikeres. Hozzátette: a kormány éppen ezért mindent megtesz egyrészt a magyar emberek egészsége védelmében, hogy megakadályozza a koronavírus, és ezzel együtt a járvány behurcolását, másrészt a már meglévő munkahelyek védelmében és az újak létrehozása érdekében. A kormány szeretné támogatni a munkanélküliség ellen folytatott harcot, és minden egyes beruházás ennek egy-egy állomása. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a mezőgazdaságot, valamint az élelmiszeripart az eddigieknél is stratégiaibb, fontosabb ágazatként kell kezelni. Az élelmiszeripar ugyanis azon kevés ágazatok közé tartozik, amelyek az idei esztendő első fél évében is fent tudta tartani növekedési ütemét: a termelési értéke a tavalyi esztendőben 10 százalékkal nőtt és elérte a 3500 milliárd forintot, az idei esztendő nagyon nehéz első félévében is újabb 10 százalékos növekedést tudott felmutatni. Az ágazat 140 ezer embernek ad munkát – tette hozzá. Mint mondta: Magyarország a világ tíz „legnyitottabb országa” közé tartozik, az export és a GDP aránya 86,5 százalék, tehát „a kivitel teljesítménye alapvetően meg tudja határozni a nemzetgazdaság egészének teljesítményét”. Magyarország és az Egyesült Királyság gazdasági együttműködésének fontos mérföldkövének nevezte a miniszter a Glencore újabb beruházását, hiszen az Egyesült Királyságból érkező vállalatok a hetedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják ma Magyarországon, és az Egyesült Királyság a tizenkettedik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak – sorolta Szijjártó Péter. Juhász Csaba, a magyarországi Glencore Agriculture cégcsoport ügyvezetője az alapkőletételi ünnepségen elmondta: a magyarországi divízió 1996 óta összesen 260 millió amerikai dollárt költött beruházásokra. Foktői gyáruk 40 milliárd forint értékű beruházás eredményeként Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb sajtoló üzemeként 2012-ben kezdhette meg működését és eddig nagyjából 5 millió tonna napraforgót dolgoztak már fel. A mostani beruházás első ütemben 40 új munkahelyet teremt a térségben. A fejlesztéssel a Pannon Növényolajgyártó Kft. a meglévő nyersolajtermeléshez kapcsolódóan növényolaj-finomító üzemmel bővíti gyárát, hogy a kinyert nyersolajból finomított olajat állítsanak elő. A legfontosabb feldolgozott termény a napraforgó, de az üzem alkalmas repcemag, szójabab és kukoricacsíra feldolgozására is. Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a Glencore és a foktői üzem jelentős értéket ad a magyar gazdaság bővüléséhez, exportbevételeihez, a helyieknek pedig munkahelyteremtéssel a megélhetéshez. A Glencore Agriculture 35 országban van jelen, és mintegy 16 ezer embert foglalkoztat világszerte. A nyilvános cégadatok szerint a 135 embert foglalkoztató Pannon Növényolajgyártó vállalat adózás előtti eredménye két éve 5,2 millió dollár, míg az előző évben közel 5 millió dollár volt.
Megalakult a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság az EMMI közleménye szerint
Megalakult a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság, amelynek célja, hogy emelkedjen Magyarországon az anyatejjel táplált csecsemők száma – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hétfőn az MTI-vel. Azt írták: a bizottság Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében alakult meg. A közlemény idézte Horváth Ildikót, aki szerint a születést követő első hat hónapban a kizárólagos anyatejes táplálás az újszülött egészségének alapja, egész életét meghatározza és az anya-gyermek közötti minél szorosabb kötődést jelenti. Idézték a családpolitikáért felelős helyettes államtitkárt is, aki szerint az anyával kialakított közvetlen kapcsolat különleges fontos az anyatejes gyermekek egészségesebb fejlődése, egyes betegségek kialakulásának megelőzése és a gyermek nyugodt pszichológiai fejlődésére kifejtett hatása miatt. A szoptatást támogató bizottság az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyermekalapjának ajánlása alapján, elsősorban az egészségügyért felelős miniszter tanácsadó, javaslattevő és döntés-előkészítő testületeként működik majd. A kormány felkérésére a bizottság tagjai között vannak az anyatejes tápláláshoz és a szoptatástámogatáshoz kapcsolódó szakterületeken működő szakmai és civil szervezetek által delegált elismert szakértők, orvosok, védőnők, pszichológusok, szoptatási tanácsadók. A bizottság 25 taggal kezdi meg munkáját, a testületet négy évig Gárdos László neonatológus, gasztroenterológus, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke vezeti. A szakemberek célja olyan egységes szemléletet közvetítő, támogató, felvilágosító környezet kialakítása, ahol az anya döntése alapján érvényesül a kizárólagos szoptatás a csecsemő 6 hónapos koráig, majd folytatódhat akár 2 éves korig vagy azon túl is – tudatta az Emmi. A közleményben emlékeztettek: néhány évvel ezelőtt a szoptatási arány volt az az egészségügyi mutató, amely tekintetében Magyarország nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is az élvonalba tartozott.